Rekordok a növények világában

Leg, leg, leg! Erről szinte mindenkinek először a Guinnes Rekordok Könyve jut az eszébe.
Ez ugyebár az emberi teljesítőképességek, és adottságok rekordjainak gyűjteménye. De mi van a növényekkel, akik szintén versenyeznek ezekért a címekért? Lássunk egy-két leget a növények világából.

Leggyorsabban

növő fa

a Malajziában élő Albizzia falcata, ami a nálunk is ültetett selyemakác rokona. Egy év alatt 10,74 métert nő, azaz átlagosan 2,4 centimétert naponta.

növő lágyszárú

a bambuszok egyes fajai a csúcstartók, naponta közel egy métert is növekedhetnek, megfelelő körülmények között. A száguldás szerelmeseinek a kedvéért, ez átszámítva: 0,00003 km/h.

Legnagyobb

növény

egy USA-ban élő rezgő nyár (Populus tremula). Tömege megközelítően 6000 tonna lehet, és kiterjedése 43 hektár. Ez a nyárfahálózat egy növénynek számít, hiszen egy gyökere van, és a genetikai állománya is minden részében teljesen azonos. A növénytömeg egy szervezetként működik, hiszen a lomb minden részén egyszerre vált színt, és egyszerre hullik le.

fa

egy örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) volt, melyet száz éve egy vihar döntött ki. Össztömege 3300 tonna, törzstérfogata meghaladta a 2500 köbmétert.

lombozat

fügefa (Ficus benjamina) egy Srí Lankán élő példány lombkoronája 1,2 hektár területet árnyékol be. Lombtömegének tartásában közel 1200 támasztógyökere segíti, amellett, hogy törzskerülete 412 méter.

Legmélyebb gyökérzet

A legmélyebbre egy dél-afrikai füge gyökere hatol le: a 120 méterrel alatta található barlangba is belelóg.

Leghosszabb gyökérzet

a nálunk termesztett rozs is hírnevet szerzett magának ebben a kategóriában. Egyetlen egyedének gyökérszövedékét, ha szétbogozva egymás mellé helyeznénk egyvonalban, hossza meghaladná a 600 kilométert.

Legmagányosabb

Az Antarktiszon él egy lucfenyő (Picea abies), a legközelebbi fa 222 kilométerre található tőle.

Legidősebb

növény korát szénizotópos kormeghatározással lehetett csak megsaccolni. A Lamatia (Lamacia tasmanica) nevű kis termetű bokor csak néhány példánya él Tasmániában - körülbelül 43 000 éve.

Legéletképesebb

hidegben

A zuzmók a túlélés mesterei. Egyik faja még -17 fokon is képes növekedni, másikuk pedig -196 fokon tengődött, majd miután melegebbre vitték, mintha misem történt volna, újra fejlődésnek indult. Utóbbira természetesen kísérleti körülmények között derült fény.

sötétben

Egy tengeri moszat 269 méteres mélységben, a tengerben is megtalálja életfeltételeit, pedig ekkora vízréteg a napsugarak 99,9995 százalékát elnyeli.

Legjobb vadászok

Közülük a rovarfogók a legismertebbek. A vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) a másodperc törtrésze alatt ejti rabul az óvatlan rovarokat, a harmatfűfélék ragacsos nedvüket használják erre a célra. A kancsókák leveleiből módosult kelyhek pedig úgy alakultak ki, hogy csak lefelé, a belsejükben lévő emésztőnedv irányába vezet út. Visszafelé a pórul járt hatlábúak, már nem tudnak felkapaszkodni.