| babér |
A babérlevél Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger környékén honos növény, amit már az ókorban is ismertek. A görögök isteneik oltalmába ajánlották a babért, és hittek benne, hogy segítségével megőrizhetik egészségüket és boldogságukat.
|
| csalán |
A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény. A „csalán” (csolyán) elnevezést valójában több faj gyűjtőneveként használjuk.
|
| datolya |
Dactylus vagy dactyli, török szilva, a datolyapálma gyümölcse. Hengerded, tojásdad, tompa vagy hegyes alakú. 4-5 cm hosszú vagy hosszabb szilvánkhoz hasonló zöld, sárgabarna vagy egész barna színű, puhasága meg az ize nagyon különböző. Sima héja alatt édes, leveses a húsa, a középen pedig kemény, hosszúkás, hosszában barázda hasította magja van.
|
| egynyári |
Egynyári növénynek hívjuk azokat a lágyszárú növényeket, amelyek az ültetés évében kicsíráznak, kihajtanak, ám virágzás vagy terméshozatal után elpusztulnak.
|
| évelő |
Évelő növénynek hívunk minden olyan növényt, amely két évnél tovább él, vagyis több éven keresztül minden évben kihajt.
|
| haraszt |
Felépitésüket tekintve valódi szárral, levéllel, gyökérrel rendelkeznek. Igazi virágjuk nincs, helyette a levél fonákán a spóratartó tokban fejlődött spórák találhatók. A haraszt az ivaros szakaszban fejletlen, az ivartalan, spóratermő szakaszban válik fejlett növényé.
|
| jegenyefa |
A jegenyenyár Olaszországból származó 20-25 m magas fa, melynek koronája karcsú, ágai felfelé növekednek. Levelei szív alakúak, kb. 8 cm-esek, szinük pedig fényeszöld majd ősszel sárga. Barkavirágzata 5 cm-es melyek március-áprilisban nyílnak. Tápdús talajban és meleg, napos helyeken fejlődik a legjobban. Leginkább utak fásítására alkalmas, vagy gyors eltakarás érdekében kíváló fafajta.
|
| kalász |
A pázsitfélék virágzata, vagyis összetett füzére. Az egyes virágocska vagy füzérke (spicula) a kalász tengelyén nyeletlenül, ritkásan vagy sűrübben áll. Meddő kalász az olyan, amely termést nem érlel. A kalász a földművelés, valamint a termékenység jelképe. A búzakalászból font koszorú nálunk az aratás öröme.
|
| kétnyári |
Azokat a növényeket hívjuk így, amelyek az ültetés évében kihajtanak, csak a következő évben hoznak, virágot vagy termést majd elpusztulnak.
|
| korpa |
A korpa a gabonafélék őrlésekor keletkező melléktermék. Leginkább terméshéj- (pericarpium) és csírarészekből, aleuronszemcsékből (a raktározó szövetekben előforduló fehérjeszemecske) és az ezekhez tapadt lisztből áll. Elsősorban takarmányozásra használják, ám kedvező élettani hatása miatt (a hántolt magvaknál több fehérjét, étkezési rostot, foszfort tartalmaz), az emberi táplálkozásban is szerepe van.
|
Egyéb 